2014. március 9., vasárnap

1.rész: Csak egy átlagos délután...vagy mégsem?

Sziasztok! :)
Hát végre ez is eljött. Meghoztam az új részt! De jó ezt írni :D Nem lett túl hosszú, de majd talán legközelebb az lesz :)
Na mindegy, nem akarok egy órás beszédet tartani, vagy ilyesmi, szóval Jó olvasást!
                                                                               Puszikah: Sweet
 

Éreztem amint az ablakomon beszűrődő nyári napsugár, felmelegíti az arcomat.Félig kómásan felültem, felhúztam a nyuszis mamuszom, felkaptam magamra a rózsaszín köntösöm, és kibóklásztam a szobámhoz tartozó erkélyre.
Mélyet szippantottam a levegőbe, amitől azonnal észhez tértem.Kellemesen jó volt az idő, ami nem igazán jellemző Londonra. Szép napnak nézünk elébe.
Nézelődésemből a hasam korgása zökkentett ki. Visszamentem a szobámba, és mivel lusta voltam még felöltözni, így pizsamában indultam meg lefelé.Már a lépcső tetejéről éreztem a fincsi reggeli illatát. Amint beértem a konyhába, nagyon elcsodálkoztam azon, amit láttam. Anya állt a tűzhely előtt és ügyelt arra, hogy ne égjen oda a rántotta.
-Jó reggelt kicsim!- mosolygott kedvesen
-Jó reggelt!
Ebben a pillanatban apa lépett be a konyhába.
-Szia bogaram!- na igen a "bogaram" becenevet még 5 évesen kaptam, azóta így hív-Jó reggelt drágám!-puszilta meg anya arcát, miközben a kávéját ízesítette.
-Ki kér rántottát?- zárta el anya a gázt
-Én!- mondtuk apával egyszerre
Leültünk a szépen megterített asztalhoz, és jó család módjára kezdtünk el falatozni.

                                                          ~ ~ ~ ~ ~

Miután megreggeliztünk, felmentem a szobámba, hogy emberi külsőt alkossak magamnak. Odalibbentem a szekrényemhez, és kivettem egy superman-es pólót, és egy koptatott csőnadrágot. Gyorsan felöltöztem, és a fürdő felé vettem az irányt. Begöndörítettem szőke tincseim, és egy egyszerű sminket varázsoltam magamnak. Végül, de nem utolsó sorban, a kedvenc parfümömből pumpáltam magamra.
Előkotortam az egyik táskámat, és beledobáltam néhány létfontosságú dolgot.
-Emilie! Ha azt akarod, hogy elvigyelek, akkor jobb ha sietsz, mert különben itt hagylak!- kiabált anya a folyosóról. Azt hiszem.
-Megyek már!-adtam a választ
Lerobogtam a nappaliba, ahol anya "lázasan" keresett valamit.
-Mit keresel?-kérdeztem az arcát fixírozva
-A kocsikulcsot!
-Azt a kocsikulcsot?- mutattam a jobb kezében lévő kulcscsomóra.
-Ó!Igen, köszönöm!-mondta-Mehetünk?
-Persze!

                                                               ~ ~ ~ 

Az út csendesen telt, és amikor megállt, hogy kiszállhassak a kocsiból, megszólalt
-Vigyázz magadra!-mosolygott
-Oké Megpróbálok!
-Szia!-köszönt alig hallhatóan
-Hali!
Gyorsan kipattantam a járműből, és a bejárat felé vettem az irányt. Előkotortam a táskámból a "starbucks" feliratú kulcscsomót, és kinyitottam vele az ajtót. Meglepett, hogy Holy még nincs itt, általában előttem szokott ideérni.
Odamentem a pulthoz, és előkészítettem mindent a nyitáshoz, pont időben.
-Szia! Bocsi, hogy késtem, dugó volt.- mondta Holy, és bement az egyik ajtón.
-Nem gond!
Odabattyogtam az ajtóhoz, és kiraktam a "nyitva" táblácskát.

                                                          ~ ~ ~ ~

-Még 10 perc!-mondtam magamnak (??)
Ekkor megszólalt az ajtó felett függő kis csengő, és 5 vidáman nevetgélő, kapucnit és napszemüveget viselő fiú lépett be a kis helyiségbe.
-Sziasztok! Mit adhatok?-kérdeztem mosolyogva
-Szia! Kérek abból a sütiből, meg abból is, ó,ó és ott abból a habosból is.-kezdte el sorolni a szőke
-Rendben! nektek?-fordultam a többi srác felé akik csak egy-egy cappuchino-t kértek.-Máris hozom. Elvitelre lesz vagy itt fogyasztjátok?
-Itt!-mondta az arab fiú
-Oké!-mosolyogtam és elindultam Holy-hoz, hogy intézze a sütiket, amíg én elkészítem az italokat.
Miután megcsináltam a rendelést, elindultak egy üres box felé, és leültek.
-Emilie! Lejárt a műszakod!-kiáltott a főnököm, amire a göndör srác felkapta a fejét és elmosolyodott.
-Okés!-adtam a választ
Levettem a kötényem, átöltöztem, és a kijárat felévettem az irányt, amikor valaki megfogta a csuklóm.
megfordultam, és az 5 srác állt velem szemben...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése